Szivemet bölcs igékkel

Bátoritom: „Ne félj!

Nem is oly nagy dolog, hogy

Nap után jő az éj.

Hisz sorsodban alig jut

A napfénynek szerep –

Nagy változás nem ér majd,

Ha éjek éje lep.

Csak szépen besötétül,

Aztán se szin, se hang –

S te békés csecsemőként

Elszenderegsz alant.

Hidd el, mondom, nem oly nagy

Dolog az a halál.“

Igy szólok, s szivem egyre

Csak szűköl, kalapál.