Elektra. Szünetlenül

Szüntelen jogom van elmondanom

Keserüségemet;

Hiszen csak most lett ajkamon szabad a szó.

Orestes. Ugy vélem én is; ép’ azért őrizd meg azt.

Elektra. Mi által?

Orestes. Ne szólj ott hosszasan, hol nincs helyén a szó.

Elektra. Ki volna képes,

Midőn te megjelensz,

Lebilincselni ajka öröm-szavát?

Nem várva, nem remélve

Jövél most elémbe.

Orestes. Akkor jövék, midőn az isten rendelé.

Elektra. Örömemet új s nagyobb

Örömmel tetézi szavad, mert ha valóban isteni kéz

Volt, mely ide visszahozott: ebben az ég

Szavára ismerek.

Orestes. Sajnálom korlátozni szíved örömét,

De félek, hogy erőt vesz rajtad az öröm.