Klytaemnestra (a palotában). Oh jaj! Nincs jó barát

Mellettem, gyilkosokkal van a ház tele.

Elektra. Sikoltanak benn; nem halljátok kedvesim?

Kar. Hallám a nem hallásra valót, borzalom fogott el.

Klytaemnestra (a palotában). Ah én boldogtalan! Aegisthos merre vagy?

Elektra. Im újra egy sikoltás.

Klytaemnestra (a palotában). Oh fiam, fiam!

Irgalmazzál anyádnak.

Elektra. Nem irgalmazál

Te sem fiadnak, sem atyjának egykoron.

Kar. Oh ivadéka Pelopsnak, im a végzet

Karja lesujt ma reád, s kiirt, kiirt.

Klytaemnestra (a palotában). Oh jaj! Találtak.

Elektra. Kétszer vágj hozzá, ha tudsz.

Klytaemnestra (a palotában). Oh jaj! Másodszor.

Elektra. Bár Aegisthos volna ott.

Kar. Betelt az átok. Ki sirban feküdt, él megint.

Kikelnek föld alól, kik rég meghaltanak,

S a gyilkosok vérét kiontják.

(Orestes és Pylades jönnek a palotából.)

Kar. Itt vannak már; vérrel fedé be kezüket

Mars áldozatja. Elnémulnak ajkaim.

Elektra. Hogy’ vagytok most, Orestes?

Orestes. Benn a házba’ jól,

Ha jól rendelte igy Apollo jóslata.

Elektra. Meghalt már a boldogtalan?

Orestes. Többé ne félj,

Hogy elbizott gőgjével meggyaláz anyád.