A Véres Kenyér

❖

Mór Jókai

EGY IFJU HŐS NAPLÓJA

Véres kenyér?

Ki ne tudná ennek az értelmét?

Véres kenyér a katona-kenyér.

Rég elénekelte a nóta, hogy: «véres a héjja, sótlan a béle».

A szegény katona kenyere!

A ki tíz krajczárért, meg egy prófuntért szolgálja a hazát. S ha még a hazát szolgálja, szivesen szolgálja. De gyakran szolgálja a nagyravágyó emberek hiuságát, az eszelős dicsvágyat, a népszabadság zsarnokait, saját ellenségeit… tíz krajczárért, meg egy prófuntért. Elmegy épkézláb, s hazajön egy mankóval, s mikor koldulni megy, azt mondják neki: «hát még sem haltál meg?»

Ámde ezuttal nem akarok egy magyar katona keserveiről beszélni, hanem közzéteszek egy épületes történetet, a mi magyar fiun esett ugyan meg, de nem hazai szolgálatban; előadva az eseményt úgy, a hogy én hallottam azt magától, a kin megesett. Ime a napló!